Jelzálogjog és egyéb terhek
Röviden, egyszerűen
A tulajdoni lap harmadik része okozza a legtöbb meglepetést. Itt elmagyarázzuk, mit jelentenek a rajta szereplő terhek, és hogyan lehet őket rendezni.
A tulajdoni lap harmadik része mutatja meg, mi terheli az ingatlant. Ezek döntik el, hogy eladható-e, hitelre alkalmas-e, és be lehet-e egyáltalán költözni – vásárlás előtt ezt kell a legfigyelmesebben elolvasni.
A leggyakoribb terhek
- Jelzálogjog: hitel biztosítéka. Ha az adós nem fizet, a jogosult az ingatlanból kereshet kielégítést. A ranghely dönti el, ki elégül ki előbb, ha több jelzálog van.
- Elidegenítési és terhelési tilalom: szinte mindig a jelzálog mellé kerül. Ennek fennállása alatt az ingatlan a jogosult (bank) hozzájárulása nélkül nem adható el és nem terhelhető meg tovább.
- Végrehajtási jog: tartozás miatt bejegyzett teher, amely az árverés lehetőségét vetíti előre. Komoly figyelmeztető jel.
- Haszonélvezeti jog, használati jog: a birtoklást és a használatot korlátozza.
- Szolgalmi jog: például átjárási, vezeték- vagy vízelvezetési szolgalom a szomszédos ingatlan javára.
- Perfeljegyzés: az ingatlanra vonatkozó folyamatban lévő per ténye; azt jelzi, hogy a jogi helyzet vitatott.
- Vételi jog (opció), visszavásárlási jog: harmadik személy egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti az ingatlant.
Hogyan kerül fel és hogyan törlődik a jelzálog
A jelzálogjog szerződéssel jön létre, és bejegyzéssel válik hatályossá. A hitel visszafizetése után a teher nem tűnik el automatikusan: a jogosulttól törlési engedélyt kell kérni, és azzal kell kérelmezni a törlést az ingatlanügyi hatóságnál. Sok tulajdonos évekkel a végtörlesztés után szembesül azzal, hogy a jelzálog még mindig szerepel a lapon – általában éppen egy eladás előtt.
Adásvételnél a teher rendezésének menete általában: az eladó bankja kiadja a fennálló tartozásról szóló igazolást, a vevő (vagy a hitelező bankja) közvetlenül erre a számlára utalja a vételár megfelelő részét, majd a bank kiadja a törlési engedélyt, és a fennmaradó összeg kerül az eladóhoz. Ezt a sorrendet a szerződésben pontosan rögzíteni kell.
Amit vásárlás előtt tisztázni kell
- Melyik teher milyen ranghelyen áll, és ki a jogosultja?
- Van-e végrehajtási jog vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárás?
- A jelzálog összege és a fennálló tartozás – ez nem azonos, mert a bejegyzett keretösszeg gyakran magasabb.
- Van-e olyan teher, amely bejegyzés nélkül is fennállhat, például bérleti jogviszony?
- A széljegyek tartalma, mert egy még el nem bírált beadvány új terhet is hozhat.
Melyik jogszabály szól erről?
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (zálogjog)
- A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
Gyakori kérdések
Megvehetem a lakást, ha jelzálog van rajta?
A hitelem kifizetése után automatikusan törlik a jelzálogot?
Mit jelent az elidegenítési és terhelési tilalom?
Kapcsolódó ügyleírások
Hol intézhető hivatalosan?
Itt csak tájékozódni tudsz, ügyet indítani nem. Online a magyarorszag.hu oldalon intézheted, miután beléptél ügyfélkapuval; személyesen bármelyik kormányablakban vagy az illetékes hivatalban. Ha szerződés is kell hozzá – például adásvételnél vagy ajándékozásnál –, ügyvéd vagy közjegyző jár el.