Osztatlan közös tulajdon
Röviden, egyszerűen
Papíron egy ingatlan, valójában több családé. Működik, csak írásban rögzíteni kell, ki mit használ – és tudni kell, hogy eladásnál a többieknek elsőbbségük van.
Osztatlan közös tulajdonnál egy helyrajzi számon több tulajdonos van, és mindenkinek hányada van az egészből – nem konkrét szobák vagy telekrészek. Ikerházaknál, sorházaknál és telkeknél ez teljesen hétköznapi helyzet.
Miről van szó?
A közös tulajdon önmagában nem hiba, de más szabályok szerint működik, mint az önálló ingatlan. A tulajdonostársak a dolgot közösen használják, a birtoklás és a hasznosítás kérdéseiben együtt döntenek, a költségeket pedig hányad arányában viselik. A napi ügyeken túlmutató döntésekhez – például jelentős átépítéshez – széles körű egyetértés kell, az egész ingatlan megterheléséhez vagy eladásához pedig valamennyi tulajdonostárs egyetértése szükséges.
A saját tulajdoni hányadával viszont minden tulajdonostárs önállóan rendelkezhet: eladhatja, megterhelheti, örökül hagyhatja. Eladás esetén azonban a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg.
A használati megosztási megállapodás
A gyakorlat legfontosabb eszköze a használati megosztási megállapodás. Ebben a tulajdonostársak írásban rögzítik, hogy ki melyik épületrészt, telekrészt, kertet, parkolót használja kizárólagosan, és mi marad közös használatban. A megállapodás nem alakítja át a tulajdoni viszonyokat, de rendezi a mindennapokat, és a bankok is általában megkövetelik hitelnyújtás előtt.
Amit érdemes belefoglalni:
- a kizárólagos használatba adott területek pontos leírása, lehetőleg vázrajzzal;
- a közös részek (bejáró, kapu, kút, csatorna) használatának rendje;
- a fenntartási és felújítási költségek megosztása;
- a megállapodás jogutódokra – vevőre, örökösre – való kiterjedése.
Elővásárlási jog
Ha egy tulajdonostárs kívülállónak akarja eladni a hányadát, a kapott vételi ajánlatot közölnie kell a többi tulajdonostárssal, akik azonos feltételekkel megelőzhetik a vevőt. A közlést bizonyítható módon kell megtenni, és megfelelő határidőt kell adni a nyilatkozatra. Ha ez elmarad, a sérelmet szenvedett tulajdonostárs a szerződés vele szembeni hatálytalanságát kérheti a bíróságtól.
Nagy tulajdonosi kör – például egy sok tulajdonosú termőföld – esetén a jogszabály külön eljárást ír elő az ajánlat közlésére.
A közös tulajdon megszüntetése
Senki nem kényszeríthető arra, hogy tartósan közös tulajdonban maradjon. A megszüntetés lehetséges módjai:
- Természetbeni megosztás. A telek megosztható, ha az kialakítható önálló ingatlanként, és megfelel a helyi építési szabályoknak. Ehhez földmérői vázrajz és telekalakítási eljárás szükséges.
- Magához váltás. Az egyik tulajdonostárs megfelelő ellenérték fejében megszerzi a másik hányadát.
- Értékesítés és a vételár felosztása. Az ingatlant eladják, és a vételár a hányadok arányában oszlik meg.
Ha a felek nem tudnak megegyezni, bírósághoz lehet fordulni; a bíróság a fenti sorrend és az adott ingatlan adottságai alapján dönt. A per hosszú és költséges lehet, ezért szinte mindig érdemes előbb megegyezésre törekedni, akár közvetítő bevonásával.
Termőföld sajátosságai
A mező- és erdőgazdasági földek osztatlan közös tulajdonának megszüntetésére külön törvény ad egyszerűsített eljárást, amely a tulajdonostársak megállapodásán alapul, és a földmérési munkarészek elkészítéséhez is sajátos szabályokat tartalmaz. Termőföldnél emellett a szerzési korlátozásokra és a földforgalmi engedélyezésre is figyelni kell.
Melyik jogszabály szól erről?
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (közös tulajdon szabályai)
- A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról szóló 2020. évi LXXI. törvény
- Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény
Gyakori kérdések
Vehetek fel hitelt osztatlan közös tulajdonú ingatlanra?
Eladhatom a hányadomat a többiek engedélye nélkül?
Kötelező írásba foglalni a használati megállapodást?
Kapcsolódó ügyleírások
Hol intézhető hivatalosan?
Itt csak tájékozódni tudsz, ügyet indítani nem. Online a magyarorszag.hu oldalon intézheted, miután beléptél ügyfélkapuval; személyesen bármelyik kormányablakban vagy az illetékes hivatalban. Ha szerződés is kell hozzá – például adásvételnél vagy ajándékozásnál –, ügyvéd vagy közjegyző jár el.